Eltűnt épületek hírmondói
Új kiállítás a BTM-ben
Stúdióvendég: Takács Ágoston és Terei György régész
Szerkesztő: Liptay Katalin

Középkori szakrális emlékek a főváros területéről. Ez a szeptember 15-én, a Budapesti Történeti Múzeumban nyílt régészeti-építészettörténeti kiállítás alcíme, amelynek kurátoraival bemutatjuk a tárlatot és a feltárások jelenlegi helyzetéről, az eredményekről és a problémákról beszélgetünk a kiállítás rendezőivel. Viharos történelmünk szomorú következménye, hogy nem sok középkori épületünk maradt épen régi formájában vagy később átépítve. A föld alatt azonban kincsek rejtőznek, amelyek általában nagy építkezések során bukkannak fel a mélyből.Pest, Buda és Óbuda középkori épületmaradványai, romjai, kövei, festett részletei valóban értékes hírmondók, hiteles források.a régi korokról. Múltunkhoz, kultúránkhoz, önismeretünkhöz és identitásunkhoz hozzátartoznak ezek a maradványok, amelyek meg becsüléséhez hozzájárul az új kiállítás.

Nagy Méda teljesen elfeledett költő, holott a két világháború között elismert helye volt a magyar irodalomban. A Szent István Társulat kiadásában nemrég jelent meg költeményeinek válogatott kötete. Szerkesztője és az előszó írója Sárközy Péter, aki a költőnő unokája: Szauder Ipoly orvosprofesszor kérésére vállalta el a "leletmentő" munkát. Számba venni és számon tartani értékeinket a szakma és az olvasóközönség részére egyaránt fontos. A szabadverseket író, a női sors problémáit és az asszonyi lélek rezdüléseit hitelesen közvetítő alkotóművészt akár feministának is nevezhetjük, de nem a mai értelemben vett agresszív alkat. Szívesen vállalja a feleség, a családanya szerepét, de nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy a női létezés nehézségeit, bonyolultságát a férfiaknak is meg kellene érteni és megfelelően méltányolni. Természetközeli, istenes versei szívhez szóló, értékes olvasmányok, ma is rezonálnak rá az olvasók, kivált a hölgyolvasók.

100 éve született Hernádi Gyula Kossuth-díjas prózaíró, költő, drámaszerző, a Jancsó-filmek forgatókönyvírója. Az abszurd és a groteszk mestere, meghökkentő fordulatai, történetmesélésének egyedi módja kiemelte írótársai közül. Jó barátja és a Lyukasóra folyóiratban szerkesztő kollégája volt Gyurkovics Tibor, akivel úgy játszottak életet és halált, mint a század elején Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső. Sokoldalú tehetség volt, de a nagyközönség leginkább a Jancsó filmek alkotótársaként, forgatókönyvírójaként ismeri. Az Oldás és kötéstől az Allegro Barbaro-ig számos világsikert elérő filmben dolgoztak együtt. Istenkereső, szeretetelvű emberként szívesen fogadta barátságába a fiatalokat. Emlékező beszélgetőtársam is a tanítványa, pártfogoltja volt, amiért a mai napig hálás.

A közelmúltban nyílt és október végéig látható a Petőfi Irodalmi Múzeumban a tavalyi emlékévet lezáró Nagy László kiállítás, amely a költészet és a képzőművészet birodalmában egyaránt otthonos művész pályáját mutatja be igen sokoldalúan. Mint minden évben 1984 óta, júliusban, a költő születésnapjához közeli szombaton tartották a szülőfaluban: Iszkázon azt az ünnepet, ami immár két nagy huszadik századi költőnk emlékét őrzi: Nagy Lászlóét és Ágh Istvánét. Vendégemmel: Nagy Borbála Réka könyv- és videószerkesztővel a kiállításról és az emléknapról beszélgetünk. A neves költő házaspár unokájaként és Nagy András grafikus, könyvművész leányaként három nemes művészi hagyatékot gondoz, de eközben saját kulturális értékteremtő munkát is végez.

A közelmúltban jelent meg a két szerző könyve, amely a fenntarthatóság jegyében követhető, természetelvű élettervet kínál azoknak, akik felelősséget éreznek hagyományos értékeinkért, hazánkért, földünkért, az emberiség jövőjéért. A költő polgári foglalkozása közgazdász, a Vágtázó Életerő zenei formáció frontembere pedig nem csupán zenész-énekes, hanem tudós csillagász, gondolkodó, író, akinek számos könyve, publikációja foglalkozik a nyugati civilizáció problémáival, fennmaradásunk feltételeinek kimunkálásával. Az anyagelvű, fogyasztói szemléletű életvezetés láthatóan a pusztulás felé vezet, vissza kellene térni őseink tudásához, bölcsességéhez. A beszélgetés második, befejező részét hallhatják ma, legyenek társaink az eszmecserében! Szellemi-lelki tartalékainkról, a megújulás lehetőségeiről lesz szó, verset és zenét is kínálunk hozzá.

A közelmúltban jelent meg a két szerző könyve, amely a fenntarthatóság jegyében követhető, természetelvű élettervet kínál azoknak, akik felelősséget éreznek hagyományos értékeinkért, hazánkért, földünkért, az emberiség jövőjéért. A költő polgári foglalkozása közgazdász, a Vágtázó Életerő zenei formáció frontembere pedig nem csupán zenész-énekes, hanem tudós csillagász, gondolkodó, író, akinek számos könyve, publikációja foglalkozik a nyugati civilizáció problémáival, fennmaradásunk feltételeinek kimunkálásával. Az anyagelvű, fogyasztói szemléletű életvezetés láthatóan a pusztulás felé vezet, vissza kellene térni őseink tudásához, bölcsességéhez. A beszélgetés első részét hallhatják ma, két hét múlva folytatjuk és befejezzük az eszmecserét szellemi-lelki tartalékainkról, a megújulás lehetőségeiről.

"Kerek Európának három város a gyöngye, a vízen Velence, a hegyen Buda, a síkon Firenze." (Középkori itáliai szállóige)
Száraz Miklós György elsősorban szépíró, de történelmi, kultúrtörténeti könyveiről is híres. A napokban jelent meg nagykönyve a budai Vár (és a várszoknya) történetéről. A nagy méretű képes album igen sokoldalúan és roppant eredeti módon ismertet meg Budavár históriájával. Csaknem négyszáz oldalas könyv, ami több mint kétszáz képet tartalmaz. A szerző gyermekkorától kezdve a budai várnegyed elkötelezett szerelmese. Édesapja: Száraz György író, szerkesztő nyomdokain járva dolgozta fel az évtizedek alatt összegyűlt nemes anyagot. Régészet, történelem, irodalom, újságcikk, mese, legenda, pletyka - mind azt szolgálja, hogy jobban megismerjük a tatárjárást követően felépült középkori uralkodói székhelyet, amelyet IV. Bélának köszönhet a magyarság. Kifoszthatták, felégethették, lebombázhatták - mindig újra feltámadt. Márai Sándor szerint "Egy séta a Várban...az élet egyik titkos és nemes ajándékát jelenti....Mindig úgy megyek el innen, mint aki elhagyja a kevés helyek egyikét, ahol otthon van még a világban."

Havas Judit vers- és prózamondó előadóművész, monodrámák szereplője, az Ady Versmondó Szalon háziasszonya. Profi honlapjáról kiderül, milyen sokoldalú tevékenységet, fontos értékközvetítő munkát végez. Oktató az ELTE BTK média szakán, szép magyar beszédet, irodalmat, kultúrát tanít. Irodalomtörténészként doktori fokozatot szerzett, a Nyugat harmadik nemzedékének költőiről írt. Budapesten kívül bejárta Magyarország településeit, Európában és Amerikában a magyar közösségek meghívására járt. Ady Endre, József Attila,Illyés Gyula, Kormos István, Nagy László, Kányádi Sándor estjei sok verskedvelőnek szereztek igaz örömet. Ma kevés az érdeklődés a líra iránt, de az út lélektől lélekig továbbra is a versen keresztül vezet.

Az ünnepi pünkösdi hétvégén tartotta a Fesztivál Akadémia Budapest idei Springfestjét, ami tavaly a korábbi Virágzás Napjai helyébe lépett. Lendvajakabfa központtal az Őrség és Hetés településein zajlottak a rendezvények. Koncert, színház, előadás, beszélgetés, sok minden szerepelt a programban, még íjászat, táncház, színész helyzetgyakorlatok és bepillantás a fazekasmunkába. is. A FAB művészeti vezetőit, a Kelemen Barnabás-Kokas Katalin házaspárt a helyszínen nem lehetett mikrofon elé ültetni, de a múlt héten Kokas Katalint sikerült egy fél órára vendégül látni a stúdióban. .A négynapos fesztiválról beszélgetünk a művésszel, kiragadva néhány fontos eseményt a programsorozatból.

A szerző legújabb kötete éppen Pünkösd előtti aktualitással bír.Több más, olvasásra érdemes írás mellett azért született meg ez a könyv, mert írója nyelvész is, akit régóta bűvöletében tart a szent görög nyelv. Az Újszövetség ősi nyelve a görög, amelyből a latin, utána pedig a nemzeti nyelvekre fordítás következett. Bizonyos történeti és grammatikai félreértések, fordítási hibák miatt az evangéliumok egyes fejezeteiben közölt szövegrészek nem mindig egyeznek meg az eredeti mondanivalóval. Liszkay Zoltán kísérletet tesz egy közkeletű félreértés tisztázására. Hogyan is értendő az a különös fogalom, hogy lelki szegények? Okfejtéséből kiderül, hogy a szegények azok, akik a Lélekben, vagyis a Szentlélekben gazdagok lehetnek. Jézus Krisztus maga is szegény volt, vagyis az ő külső és belső emberi állapotáról is vall a Hegyi Beszéd első mondata. Máté evangéliumából a mai napig eredeti jelentésével nem egyezően idézzük ama bizonyos mondatot. Kérdés, hogy lehetne-e ezen változtatni?

Az alkotó hármas filmjei világszerte ismertek és becsültek. Az idei velencei filmfesztiválhoz kapcsolódva retrospektív vetítés sorozatot láthatnak az érdeklődők. A Tanúságtétel egyben hommage is, mely emléket állít egy csodálatos triásznak. A koncepciós perben 20 évesen börtönbe került költő: Gyöngyössy Imre méltó társakat talált, akikkel közös filmes életművet hozott létre. A megalázottak és megnyomorítottak sorsa érdekelte, az ő példájukat emelte fel és mutatta meg. Az emberi méltóság őrzése és a szeretet megnyilvánulása ma is reményt adhat. Arra is figyelmeztet, hogy ne engedjük feledésbe merülni életben tartó értékeinket.

Az alkotó hármas filmjei világszerte ismertek és becsültek. Az idei velencei filmfesztiválhoz kapcsolódva retrospektív vetítés sorozatot láthatnak az érdeklődők. A Tanúságtétel egyben hommage is, mely emléket állít egy csodálatos triásznak. A koncepciós perben 20 évesen börtönbe került költő: Gyöngyössy Imre méltó társakat talált, akikkel közös filmes életművet hozott létre. A megalázottak és megnyomorítottak sorsa érdekelte, az ő példájukat emelte fel és mutatta meg. Az emberi méltóság őrzése és a szeretet megnyilvánulása ma is reményt adhat. Arra is figyelmeztet, hogy ne engedjük feledésbe merülni életben tartó értékeinket.