Egy arany- és három ezüstérmet nyert a magyar csapat a szakmák világbajnokságán

A Gutai Dénes, Papp Mátyás mechatronika duó aranyérmet nyert a világ egyik legjelentősebb szakmai megmérettetésén, a WorldSkills világbajnokságon, amelyre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében utazott ki a magyar küldöttség. Albrecht Martin autószerelő, Czimmer Zoltán festő, díszítőfestő, Györfi Marcell webfejlesztő pedig ezüstérmet szerzett és emellett tíz kiválósági érmet hozott haza a 25 versenyszámban induló 29 fős magyar csapat Shanghaiból. Ez a valaha elért legjobb eredményünk a WorldSkills világbajnokságon, amelyen 2007 óta vesz részt Magyarország.

Balogh Milán ács, Sipos Bence bútorasztalos, Hidvégi János felhőtechnológia, Nagypál Dóra fodrász, Téringer Gergő informatikai rendszerüzemeltető, a Kis Károly Árpád Vígh Dániel ipari robotika duó, Horváth Berta pincér, Gróf Evelin szépségápoló, Horváth Dávid szoftverfejlesztő, Vadnay Tamás pedig víz-, gáz- és fűtésszerelő számban nyert kiválósági érmet.

Az elért arany- és ezüstérmek, valamint a kiválósági elismerések azt mutatják, hogy a magyar szakképzés és duális képzés globális szinten is versenyképes, és képes olyan szakembereket nevelni, akik a jövő gazdaságának meghatározó szereplőivé válhatnak.

A magyar fiatalok sikeres szereplése mögött széleskörű összefogás áll. A kiemelkedően eredményes részvételt szakértők, szakmai támogatók, szakképző intézmények és egyetemek segítették. A felkészülést koordináló Kamara a hazai versenyrendszer működtetésével, valamint a gazdaság és a szakképzés hatékony összekapcsolásával vállal meghatározó szerepet a jövő szakembereinek nevelésében és a WorldSkills-mozgalomban való eredményes jelenlét biztosításában.
A távol-keleti metropoliszban megrendezett szakmai világbajnokságon 68 nemzet 1385 fiatal tehetsége csapott össze 64 különböző versenyszámban. A rangos nemzetközi megmérettetésen a résztvevőknek a kiemelkedő szakmai felkészültség mellett a kreativitásukat, a precizitásukat, a problémamegoldó és alkalmazkodóképességüket, valamint a kitartásukat is bizonyítaniuk kellett. A WorldSkills mozgalom célja, hogy a szakmai kiválóságot, a fiatalok tehetségét, a korszerű szakképzést és a gazdaság igényeihez igazodó szakmai tudást nemzetközi szinten is bemutassa és elismerje.

A Kamara koordinálásával felkészült magyar csapat tavaly a negyedik legsikeresebb nemzet lett a szakmák Európa-bajnokságán, az EuroSkills Herning 2025 versenyen Svájc, Németország és Franciaország mögött. Egy szoftverfejlesztő, egy webfejlesztő, egy informatikai rendszer-üzemeltető duó és egy ipar 4.0 páros nyert aranyérmet. A magyar csapat további két ezüst és öt bronzérmet gyűjtött be, emellett öt versenyző nyert kiválósági érmet.

Fotó: MKIK

Békéscsabán indult el az Országos Kamarai Beszállítói Program őszi fórumsorozata, , amelynek első állomásán 260 résztvevő, összesen 241 vállalkozás képviseletében találkozott a régió meghatározó nagyvállalataival, több mint 470 elfogadott és beütemezett üzleti tárgyalás jött létre. A sikeres fórumon 8 nagyvállalat, valamint 233 kis- és középvállalkozás képviseltette magát. A tavaly őszi és az idén tavaszi eseménysorozat után ez már a harmadik Országos Kamarai Beszállítói Program, a korábbiakon 14 helyszínen 175 nagyvállalat és 2657 beszállító vett már részt és 4730 üzleti tárgyalást folytattak le.

– Nagy öröm számunkra, hogy a programsorozat első állomása Békéscsaba. A Békés Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara fontos feladata, hogy kapcsolatot teremtsen a gazdaság különböző szereplői között, és olyan lehetőségeket biztosítson, amelyekből üzleti együttműködések születhetnek. A beszállítói programban új kapcsolatok formálódnak, a meglévők erősödnek; új piacok nyílnak, és tovább erősödnek a hazai beszállítói láncok. A csaknem félezer üzleti tárgyalás hosszú távon is elősegíti a térség gazdasági fejlődését, a hazai vállalkozások növekedését, valamint szakmai megújulását – mondta Dr. Orosz Tivadar, a Békés Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A résztvevők az üzleti tárgyalásokat a B2Match eseményszervező platform segítségével előre egyeztethették, így már a fórum előtt megismerhették egymás tevékenységét és üzleti igényeit. A személyes találkozók mellett a beszállítók a rendezvényt megelőzően egyórás online felkészítésen is részt vehettek, ahol tapasztalt nagyvállalati beszerzőktől kaphattak gyakorlati tanácsokat a sikeres tárgyalásokhoz.

A békéscsabai nyitórendezvényt követően ősszel további öt helyszínen folytatódik az országos eseménysorozat. Miskolcra október 14-én, Debrecenbe 20-án, Szekszárdra 21-én, Budapestre 22-én, Székesfehérvárra pedig 28-án látogat a rendezvény megteremtve a lehetőséget arra, hogy a hazai kis- és középvállalkozások személyesen találkozzanak a térség és az adott ágazatok meghatározó nagyvállalataival.

A rendezvényekre elsősorban a jármű-, feldolgozó-, fém- és műanyag-, gép-, élelmiszer- és elektronikai ipar szereplőit várják, ugyanakkor más szektorok vállalkozásai számára is nyitott a lehetőség.

A Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezéseként indult, majd országos szintre emelt Országos Kamarai Beszállítói Program a 2025. őszi és 2026. tavaszi rendezvények eredményeire alapozva folytatódik. A korábbi eseményeken összesen 14 helyszínen 175 nagyvállalat és 2657 beszállító vett részt és 4730 üzleti tárgyalást folytattak le. A beszállítói programban részt vevő nagyvállalatok visszajelzései szerint az eddig lefolytatott a tárgyalások csaknem 40 százaléka konkrét együttműködéssel folytatódik. A magyar kkv-k számára ez nemcsak új árajánlatkéréseket jelent, hanem több esetben már céglátogatásokig, auditokig és próbagyártásokig is eljutottak a partnerek.

Az üzleti partnerkapcsolatok kialakítására és bővítésére a Beszállítói Fórumok mellett a digitális térben is lehetőség nyílik a KAPTÁR (Kapacitás megosztó adatTÁR) segítségével. A mesterséges intelligenciával támogatott, ingyenesen elérhető országos kamarai üzleti platform egyetlen felületen kapcsolja össze a vállalkozások szabad kapacitásait, beszállítói igényeit és partnerkeresési lehetőségeit. A kaptar.mkik.hu oldalon elérhető platform a vállalkozások weboldalán található információk alapján automatikus adatkitöltéssel is segíti a regisztrációt. A rendszerhez eddig már több mint 1300 vállalkozás csatlakozott és már több mint 2000 partnerkeresés történt, tovább bővítve az üzleti együttműködések és új partnerkapcsolatok kialakításának lehetőségét.

Az Országos Kamarai Beszállítói Programról, a résztvevő nagyvállalatokról és a további rendezvényekről az mkik.hu/okbp oldalon érhető el további információ. Az országos fórumsorozat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozásfejlesztési Projektjének részeként, Magyarország Kormányának támogatásával valósul meg.

Fotó: MKIK

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében összesen 105 fős küldöttség utazott a világ egyik legjelentősebb szakmai megmérettetésére, a 48. WorldSkills világbajnokságra. Hazánkat 25 versenyszámban képviseli a 29 fiatal szakember a szeptember 22–27. közötti eseményen.

A szakmák világbajnokságán 68 ország 1385 fiatalja 64 versenyszámban méri össze tudását. A versenyzőknek nemcsak magas szintű szakmai ismereteikről, hanem kreativitásukról, problémamegoldó képességükről, precizitásukról, kitartásukról és a folyamatosan változó szakmai környezethez való alkalmazkodási képességükről is számot kell adniuk a távol-keleti metropoliszban. A Kamara kulcsszerepet játszik a fiatal tehetségek támogatásában és a szakmai utánpótlás nevelésében. A szervezet a gazdaság és a szakképzés összekapcsolásával, valamint a hazai versenyrendszer működtetésével biztosítja a magyar fiatalok sikeres részvételét a nemzetközi WorldSkills mozgalomban.

A világbajnokságon ács, ápolás és gondozás, autószerelő, bútorasztalos, épületasztalos, felhőtechnológia, festő - és díszítőfestő, fodrász, grafikus, hűtő- és klímatechnikai szerelő, informatikai rendszerüzemeltető, ipar 4.0, ipari robotika, kertépítő, mechatronika, pék, pincér, szakács, szépségápoló, szoftverfejlesztő, villanyszerelő, virágkötő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, vízipari technológiák és webfejlesztő szakmákban indulnak magyar versenyzők.

A WorldSkills célja, hogy a szakmai kiválóságot, a fiatalok tehetségét, a korszerű szakképzést és a gazdaság igényeihez igazodó szakmai tudást nemzetközi szinten is bemutassa és elismerje. A magyar fiatalok sanghaji szereplése egyben a magyar szakképzés teljesítményének bemutatása is. A versenyzők eredményei mögött ugyanis nemcsak egyéni tehetség és teljesítmény áll, hanem oktatók, szakértők, felkészítők, iskolák, szakképzési centrumok, vállalkozások, szakmai szervezetek és számos támogató összehangolt munkája.

A verseny mellett a WorldSkills Shanghai 2026 kiemelt programja a nemzetközi szakképzési konferencia, amelyen a részt vevő országok képviselői a szakképzés jövőjéről, a szakmai készségek fejlesztéséről, a technológiai változásokról és a munkaerőpiac új kihívásairól folytatnak szakmai párbeszédet. A konferencia lehetőséget teremt a jó gyakorlatok és tapasztalatok megosztására, valamint arra, hogy Magyarország és a Kamara nemzetközi környezetben is bemutassa a szakképzés fejlesztésével kapcsolatos eredményeit és tapasztalatait.

A Kamara koordinálásával felkészült magyar csapat tavaly a negyedik legsikeresebb nemzet lett a szakmák Európa-bajnokságán, az EuroSkills Herning 2025 versenyen Svájc, Németország és Franciaország mögött. Egy szoftverfejlesztő, egy webfejlesztő, egy informatikai rendszerüzemeltető duó és egy ipar 4.0 páros nyert aranyérmet. A magyar csapat további két ezüst és öt bronzérmet gyűjtött be, emellett öt versenyző nyert kiválósági érmet.

Fotó: MKIK

„Az év Felnőttképzője” díj elismeréseit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara együttműködő partnerségével megrendezett Díjátadó Gálán adták át. A HR Portal által 2026-ban alapított díj célja nem pusztán a képzési tevékenység elismerése, hanem a valódi, felnőttkori tanulást támogató értékteremtés bemutatása. Tizenkettő kategóriában 38 felnőttképző kapott elismeréseket.

Az idei évben alapított díj láthatóvá teszi azokat a felnőttképző intézményeket, amelyek mérhető eredményekkel és valódi munkaerőpiaci hatással dolgoznak: magas szakmai színvonalú képzéseket valósítanak meg, mérhető kompetenciafejlesztési eredményeket érnek el és aktívan hozzájárulnak a szervezetek versenyképességéhez.

A pályázati felhívást még április elején jelent meg. Egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok, alapítványok, valamint állami és egyéb közintézmények is pályázhattak, ha szerepeltek a felnőttképzési nyilvántartásban, és évente legalább 100 főt képeznek. A jelentkezőknek be kellett mutatniuk működésüket, képzési volumenüket, szakmai erősségeiket, gyakorlati és munkaerőpiaci kapcsolataikat, eredményeiket, partneri együttműködéseiket, valamint egy kiemelt jó gyakorlatot vagy innovációt.

Összesen 58 felnőttképző pályázat érkezett, amelyeket az öttagú szakmai zsűri értékelt. Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke; Markovics András, a HR Portal ügyvezetője; Pádár Tivadar, felnőttképzési rendszerfejlesztő és az Educert ügyvezetője; Tengerdi Dóra HR-szakértő; valamint Pap Máté, a Kamara szakképzési és felnőttképzési igazgatója voltak a zsűri tagjai. A pályázatokat összegezve végül 33 helyezést és 5 különdíjat osztott ki a szakmai zsűri.

A díjazottak névsora elérhető a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján.

Fotó: MKIK

A területi kamarák elnökeiből álló Területi Elnökök Kollégiuma (TEK) szeptember 17-i késő délutáni ülésén megtárgyalta a kamarai rendszer körül kialakult helyzetet. Az ülésen a területi kamarai elnökeinek többsége jelen volt és egyhangúlag bizalmukról biztosították Nagy Eleket az MKIK vezetésével együtt és felkérték az elnököt, hogy vezesse a kamarát a következő időszakban, valamint menedzselje a kialakult helyzetet. A testület meghallgatta dr. Csorbai Hajnalkát, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. leendő új igazgatósági tagját, aki egyben az MKIK Gazdaságfejlesztési Bizottságának új elnöki várományosa, valamint Krocsek Attila fintech szakértőt, a BlockBen cégcsoport vezérigazgatóját, akit a TEK az MKIK pénzügyi alelnöki tisztségére javasol.

Az MKIK természetesnek tartja, hogy egy demokratikusan működő köztestületen belül különböző álláspontok, szakmai és vezetési elképzelések jelennek meg. A kamarai rendszer működésének mindig is része volt a vita, és ez a TEK ülésein is rendszeresen megjelent.

Az MKIK elnökének és operatív vezetésének távozását kezdeményező levelet a 23 területi kamarai elnök közül öten írták alá. A kamarai közösségen belüli nézetkülönbségek nem új keletűek: a 2024-es tisztújítás során is markánsan eltérő elképzelések jelentek meg a kamara jövőjéről. A küldöttek akkor Nagy Elek, megújulást célzó programjának adtak elsöprő többséggel támogatást. Sajnálatos, hogy pont azok a területi elnökök írtak „nyílt levelet” most, akiknek nagy többsége az előző rendszer haszonélvezője volt (általános alelnökként, ketten alelnökként) és akik akkor is a megújulás ellen szavaztak.

Nagy Elek elnökségének kezdete óta az MKIK célja egy vállalkozóközpontúbb, szolgáltató szemléletű, átláthatóbb és költséghatékonyabban működő kamarai rendszer kialakítása. Az elmúlt időszakban ennek részeként olyan új kezdeményezések előkészítése is megkezdődött, amelyek később a teljes kamarai hálózatban megjelenhetnek. Ilyen az MKIK AI Hackathon, az MKIK új podcastcsatornája és az MKIK Startup Lab. A programok kialakításánál alapvető szempont a költséghatékonyság: a 60 résztvevős AI Hackathon teljes szervezési és rendezvényköltsége például 1,2 millió forint volt.

A kamarai hálózat működését és erejét jól mutatja, hogy csak ezen a héten 23 városban összesen 40 esemény keretében tudott a kamarai rendszer átadni értékes vállalkozói tudást, megosztani fontos ismereteket, hozzájárulva ezzel is a cégek versenyképességéhez a kormányzat által biztosított vállalkozásfejlesztési program keretében.

A kamara munkájának jelentős része ugyanakkor kevésbé látható a nyilvánosság számára. Az MKIK a mikrovállalkozásoktól a nagyvállalatokig gyűjti és közvetíti a gazdasági szereplők tapasztalatait és javaslatait, részt vesz az adózási és ágazati szabályozások szakmai véleményezésében, és a vállalkozások problémáit, illetve javaslatait becsatornázza a gazdaságpolitikai és jogalkotási egyeztetésekbe.

A kormány által bejelentett, a kamarai rendszert érintő változások új helyzetet teremtenek. Az MKIK tudomásul veszi az 5000 forintos kötelező kamarai hozzájárulást érintő döntést, ennek megreformálását maga is szorgalmazta, valamint a projektalapú finanszírozás bevezetését. A Kamara a konkrét jogszabály-módosítások megismerését követően tudja részletesen értékelni azok szervezeti és működési következményeit. Az MKIK és a területi kamarák működésének kereteit törvény határozza meg, ezért a következő időszak működését is a megszülető jogszabályi rendelkezésekhez igazítják.

Nagy Elek korábban több alkalommal is világossá tette, hogy elnöki szerepvállalását a Kamara megújításának elindításához kötötte. Célja egy olyan szervezet felépítése, amely a korábbinál közvetlenebbül és hatékonyabban támogatja a magyar vállalkozásokat, és erősebb szerepet vállal a gazdaság szervezésében. Az elnök vállalta, hogy a most kialakult átmeneti időszakban, a kamarai működést érintő törvénymódosításokig és az azokból következő esetleges tisztújításig vezeti az MKIK-t, annak érdekében, hogy a megkezdett változások eredményei megmaradjanak és továbbvihetők legyenek.

A TEK ülésén a kamarai megújulás következő lépései is napirendre kerültek. A testület meghallgatta dr. Csorbai Hajnalkát, az OPTEN stratégiai és operatív igazgatóját, akit Nagy Elek az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatóságába delegált elnöki várományosként és aki az MKIK Gazdaságfejlesztési Bizottságának elnökeként is szerepet fog vállalni. Munkájában kiemelt hangsúlyt kap az adatalapú döntéshozatal és a magyar vállalkozások helyzetének pontosabb, adatokra épülő megismerése.

A fórumon bemutatkozott Krocsek Attila, fintech-szakértő, a BlockBen cégcsoport vezérigazgatója is. A magyar tulajdonosi hátterű vállalkozás az európai digitális pénzügyi piacon működik, és MiCA-engedéllyel rendelkező szolgáltatóként szabályozott környezetben fejleszti szolgáltatásait. A TEK Krocsek Attilát az MKIK pénzügyi alelnöki tisztségére javasolja.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetése a következő időszakban is a kamarai rendszer működőképességének fenntartását, a vállalkozások érdekképviseletét és a megkezdett szakmai programok folytatását tekinti elsődleges feladatának.

Kép: MKIK

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint az árrésstop tartós fenntartása már nem szolgálja hatékonyan sem az infláció elleni fellépést, sem a magyar vállalkozások versenyképességét. A Kamara az ágazat területén működő valamennyi vállalkozói érdekképviselettel egyetértésben támogatja az intézkedés kivezetését.

Az árrésstop bevezetése rendkívüli inflációs helyzetben rövid távon indokolható eszköz volt, de nem válhat a gazdaság működésének tartós modelljévé. A Kamara álláspontja, hogy az árrésstop kivezetése ma már gazdaságilag megalapozott, inflációs szempontból kezelhető, versenyképességi oldalról pedig határozottan sürgető.

Az MKIK álláspontja ebben a kérdésben következetes. A Kamara már 2026 februárjában, az Európai Bizottság delegációjával az éves jogállamisági jelentés kapcsán folytatott egyeztetést követően nyilvánosságra hozott álláspontjában jelezte: az árrésstop és a hasonló közvetlen árszabályozási beavatkozások rövid távon hozzájárulhatnak a fogyasztói árak mérsékléséhez, tartós alkalmazásuk azonban nem piaci alapú megoldás, torzítja a versenyt és megbontja a természetes piaci mechanizmusokat.

Ezt az álláspontot az MKIK 2026. április 22-én, a Pénzcentrumnak adott nyilatkozatában is megerősítette. A Kamara főtitkára akkor úgy fogalmazott: „az ilyen típusú árintézkedéseknek időben korlátozottnak, kiszámíthatónak és fokozatosan kivezethetőnek kell lenniük”.

A jelenlegi gazdasági környezetben a Kamara szerint indokolt megkezdeni a szabályozás kivezetését. A szakmai szervezetek által megfogalmazott érvek szerint a kedvezőbb inflációs folyamatok, a termelői árak csökkenése, valamint a jegybanki értékelések egyaránt nagyobb mozgásteret teremtenek ahhoz, hogy az árréskorlátozás megszüntetése ne veszélyeztesse az árstabilitást.
A Központi Statisztikai Hivatal júliusi adatai szerint az élelmiszerek ára éves összevetésben 4,4 százalékkal csökkent, miközben a mezőgazdasági termelői árak 13,9 százalékkal mérséklődtek. Ez a piaci környezet kivételes lehetőséget kínál az átmeneti intézkedés kivezetésére.

A Magyar Nemzeti Bank júniusi inflációs jelentése szerint az árrésstop akkori kivezetése csak átmenetileg, legfeljebb 0,4 százalékponttal emelte volna az inflációs pályát. A jegybank elemzése szerint a kivezetés mellett is 3 százalék alatt maradhat az infláció 2026-ban és 2027-ben, 2028-ban pedig elérheti a középtávú inflációs célt. Ez arra utal, hogy a szabályozás kivezetése megfelelő előkészítés mellett nem veszélyezteti az árstabilitást.
A Kamara szerint az optimális kivezetési időszak a nyári hónapokban lett volna, amikor a piaci folyamatok és a fogyasztói szokások alapján kedvezőbb feltételek állhattak rendelkezésre a zökkenőmentes átmenethez. Ez az időablak ugyan részben már elmúlt, de a további halogatás egyre több gazdasági és üzleti kockázatot hordoz.

A tartós állami árrésszabályozás torzítja a versenyt, rontja a vállalkozások alkalmazkodási, beruházási és fejlesztési lehetőségeit, növeli az importnyomást, és feszültséget okoz a hazai termelők, feldolgozók, beszállítók és kereskedők körében. A piaci torzulások különösen érzékenyen érinthetik a kisebb és közepes vállalkozásokat, valamint a vidéki kereskedelmi hálózatot.

Az MKIK korábbi értékelésében arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a szabályozás formálisan csak az évi 1 milliárd forintot meghaladó árbevételű kiskereskedelmi szereplőkre vonatkozik, a gazdasági következmények szélesebb körben jelentkeznek. A nagyobb, gyakran nemzetközi háttérrel rendelkező láncok bizonyos esetekben képesek veszteségeiket más termékcsoportokon vagy más piacokon kompenzálni, míg a kisebb, jellemzően vidéki üzletek mozgástere korlátozottabb. Az árrésstop alá eső termékek e vállalkozásoknál a forgalom számottevő részét jelenthetik, ezért a tartós árréskorlátozás közvetlenül veszélyeztetheti jövedelmezőségüket és működésük fenntarthatóságát.

A vállalkozásoknak kiszámítható működési környezetre, a fogyasztóknak pedig stabil és átlátható árviszonyokra van szükségük. Ez a kettős cél akkor teljesülhet, ha a rendkívüli szabályozások helyét fokozatosan visszaveszik a verseny és a piacgazdaság normális mechanizmusai. Az árrésstop kivezetése ma már nem elvi kérdés, hanem olyan időzítési és végrehajtási feladat, amelyet felelősen, de indokolatlan késedelem nélkül kell megoldani – hangsúlyozza a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara , mint köztestület tudomásul veszi a gazdasági kamarákra vonatkozó kormányzati bejelentést és várja a jogszabálymódosítások részleteit, amely alapján, tevékenységét újra gondolva tud dolgozni a továbbiakban a hazai vállalkozói közösségért.

A Kamara vezetése nyitott egy új típusú feladatkör megfogalmazására és az ehhez kapcsolódó finanszírozásra, a mikrovállalkozások terheinek mérséklésére, és a vállalkozások gazdasági súlyához jobban igazodó, arányosabb hozzájárulási rendszer kialakítására. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a korábbiakban is már több alkalommal felvetette, hogy a gazdasági kamarákról szóló törvényben foglalt feladatainak finanszírozását az 5000 forintos kamarai hozzájárulás helyett sokkal hatékonyabban, a vállalkozókat kevésbé terhelő módon célszerű megoldani.

A gazdasági kamarák feladata köztestületként a gazdaság működésének felügyelete és ezáltal a vállalkozók átfogó érdekeinek képviselete, továbbá a nemzetközi kamarai szövetség részeként a hazai vállalkozások uniós szintű képviselete. A Kamara nyitott a kormányzattal való együttműködésre annak érdekében, hogy a hazai vállalkozásokat a továbbiakban is támogassa a versenyképesebb működésben és a minél nagyobb hazai hozzáadott érték előállításában. A Kamara eddig is minden támogatási forrását szabályosan használt fel és azzal elszámolt, ezt az átlátható működés jegyében a jövőben is fenntartja.

A gazdasági kamarákról szóló törvény alapján a gazdasági kamarák szerepe jelenleg: „A gazdasági kamarák feladata, hogy e törvénynek, más jogszabályoknak megfelelően, önkormányzaton alapuló működésükkel előmozdítsák a gazdaság fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését.”

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a területi kamarákkal közösen a hazai vállalkozások gazdasági önkormányzata több mint 175 éve. Erős, kiszámítható és gyakorlatias kamarai hálózatot működtet az osztrák és német minták alapján, ahol az MKIK tudásközpontként működve látja el a stratégiai koordinációt, míg a területi kamarák a vállalkozások első számú, helyben elérhető partnerei. A Kamara közel egymillió vállalkozást képvisel, 23 szervezetből álló országos hálózatot működtet, több mint 60 irodában mintegy 1000 szakember közreműködésével. A Kamara továbbra is azon dolgozik, hogy az egész gazdaság érdekeit szem előtt tartva segítse a hazai vállalkozói ökoszisztéma fejlesztését.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara , mint az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. alapítója és a tulajdonosi jogok gyakorlója átvilágítást rendelt el a társaságnál a Demján Sándor Beruházási Magántőkealap kezelésével összefüggésben. A külső ügyvédi iroda által végzett átvilágítás első szakasza lezárult, és a 2025 és 2026 közötti időszakot fogja át.

A Tőkealap-kezelő a magyar vállalkozások fejlesztését szolgáló források kezelésében tölt be fontos szerepet. Az MKIK tulajdonosként kiemelten fontosnak tartja, hogy ezek a források átlátható, szabályozott és ellenőrizhető keretek között jussanak el a vállalkozásokhoz. Az átvilágítás eddigi megállapításai szerint ez a vizsgált időszakban több ponton nem teljesült.

A jelentés a társaság vezetési és döntéshozatali rendjét érintő hiányosságokat állapított meg. A vizsgált időszakban mintegy hatvan megbízási szerződés jött létre igazgatósági jóváhagyás nélkül, ugyanakkor a társaság saját ügyrendje minden ilyen szerződéshez testületi döntést ír elő. A dokumentumokat az esetek döntő többségében a vezérigazgató írta alá.

Az átvilágítás megállapította, hogy nem készült beszerzési szabályzat, a társaság írásos beszerzési rend és versenyeztetés nélkül adott megbízásokat. Ezek között szerepel egy közel félmilliárd forint plusz áfa keretösszegű jogi keretszerződés is, amelynek keretét a megbízott nagyrészt lehívta. A feltártás jelentős értékű kötelezettségvállalásokat azonosított szabályozott beszerzési eljárás nélkül.

A pénzügyi és szerződéses kontrollok áttekintése a tanácsadói megbízások és az azokhoz kapcsolódó díjazási konstrukciók kapcsán is hiányosságokat azonosított. A társaság külső tanácsadó cégeket bízott meg a pályázó vállalkozások üzleti terveinek és értékeléseinek elkészítésével. A jelentés szerint nem tisztázott, miért a Tőkealap-kezelő fizette a pályázó cégek helyett e szolgáltatások díját, és felmerült, hogy ugyanazért a szolgáltatásért kétszer történt kifizetés.

Az integritási területen a jelentés családi és üzleti összefonódásokat tárt fel a Tőkealapkezelő vezetése és az egyik megbízott tanácsadó cég között. A szerződést az MKIK tulajdonos beavatkozására megszüntették, ez azonban az összeférhetetlenségi helyzetet nem rendezte megfelelően. A tanácsadó díjazása ugyanis ahhoz kapcsolódott, hogy az általa képviselt pályázó részesül-e az alap forrásából, így a szerződés megszűnését követően is anyagilag érdekelt maradt a befektetési döntések kimenetelében úgy, hogy közben a tanácsadó cég alakította ki az Alapkezelő kockázati minősítés szempontrendszerét.

A complaince és adatkezelési területen az átvilágítás megállapította, hogy az Alapkezelő a befektésre váró ügyfelek teljes adatbázisát átadta egy külső megbízottnak. Volt olyan pályázó vállalkozás, aki jelezte, hogy adatai a hozzájárulása nélkül jutottak el a tanácsadóhoz, amely ezt követően közvetlenül megkereste. A jelentés megállapítása szerint ezzel sérült az ügyfelek értékpapírtitka és üzleti titka.
Az első szakasz megállapításai összességében azt mutatják, hogy a társaság vezetési és döntéshozatali rendjének több alapvető eleme nem működött megfelelően. A döntések dokumentált nyomvonala hiányzott, a testületi kontroll nem érvényesült megfelelően, miközben a kötelezettségvállalások mögött több esetben nem állt dokumentált jóváhagyás. Egy magyar vállalkozások fejlesztési forrásairól döntő tőkealap-kezelő esetében ez a működési rend nem megengedhető.

A felelősség elsősorban a társaság napi operatív irányítását terheli, tekintettel arra, hogy a kifogásolt szerződések túlnyomó részét a vezérigazgató írta alá. Az MKIK tulajdonosként a feltárt folyamatokra tekintettel döntött az alapkezelő működést érintő intézkedésekről.

A kamara az azóta megjelent nyilvános közléseket nem kívánja minősíteni, és nem kíván személyeskedő vitába bocsátkozni. Rögzíti ugyanakkor, hogy az átvilágítás eddigi megállapításai dokumentumokon alapulnak, a vezetőváltástól függetlenül fennállnak, és azokat a nyilvánosságban elhangzottak nem érintik.

Az átvilágítás első szakaszának lezárása nem jelenti a folyamat végét. Az MKIK a munkát a prioritások kijelölésével és a szükséges szakértők bevonásával folytatja.

A kamara tulajdonosként kezdeményezi, hogy az Alapkezelő igazgatósága és felügyelőbizottsága haladéktalanul tűzze napirendre a jelentést, állítsa helyre a szabályszerű testületi működést, rendezze az összeférhetetlenségi helyzetet, alakítsa ki a jövőbeni megbízások átlátható és szabályozott beszerzési kereteit és szükség esetén tegye meg a megfelelő jogi lépéseket. Az MKIK e követelmények érvényesülését és a szükséges intézkedések végrehajtását tulajdonosként következetesen számon fogja kérni.

A Magyar Fejlesztési Bank 2026. augusztus 26-án vállalta, hogy biztosítja a feltételeknek megfelelő vállalkozások hitel- és tőkefinanszírozását, és négy hónappal meghosszabbította a befektetési időszakot. A mintegy 43,9 milliárd forintos forrásrészlet még nem érkezett meg az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-hez: az MFB a vezetőváltást követően előbb meg kíván győződni az alapkezelő jogszerű működéséről, valamint arról, hogy az új vezetés elkötelezett a bankkal korábban egyeztetett befektetési stratégia következetes végrehajtása mellett. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ehhez minden szükséges dokumentumot, információt és garanciát megad.

A program kedvezményes hitel- és tőkefinanszírozással segíti a magyar kis- és középvállalkozások beruházásait és növekedését. A forrást az MFB biztosítja, az MKIK tulajdonában álló MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. pedig a magántőkealap kezelőjeként felel a befektetések lebonyolításáért, a szerződéskötésekért és a finanszírozás vállalkozásokhoz történő eljuttatásáért.

A program eredetileg bejelentett 150 milliárd forintos keretét három, egyenként 50 milliárd forintos részletben tervezték biztosítani. Az első részletet az MFB már az alap rendelkezésére bocsátotta, ennek terhére valósul meg a program első finanszírozási szakasza. A mostani döntés a másodikra vonatkozik: az MFB és az alapkezelő 168 pályázó vállalkozást értékelt pénzügyi, gazdasági, működési és üzletbiztonsági szempontból, közülük 145 felelt meg maradéktalanul a feltételeknek, így az eredetileg 50 milliárd forintos részletből 43,9 milliárd forint szolgálhatja a finanszírozásukat. A harmadik, további 50 milliárd forintos részlet nem tárgya az MFB mostani döntésének; rendelkezésre bocsátásáról az MKIK információi szerint jelenleg nincs végleges döntés, ezért a teljes, eredetileg bejelentett keret jelenleg nem áll az alapkezelő rendelkezésére.

A vezetőváltás előzménye, hogy az MKIK elnöke 2026 júniusában szabályszerűségi vizsgálatot indított az alapkezelő működésével kapcsolatban. Az ügyvédi, számviteli és informatikai szakértők bevonásával zajló átvilágítás első megállapításait követően került sor a vezérigazgató visszahívására és munkaviszonyának megszüntetésére; ezek a lépések az MKIK álláspontja szerint jogszerűen történtek. A vizsgálat első fázisa várhatóan a jövő hét folyamán zárul le, megállapításairól először az MKIK vezetése kap tájékoztatást.

Az MKIK álláspontja szerint a volt vezérigazgató részéről az elmúlt napokban több sajtóorgánumban megjelent állítások tényszerűen megalapozatlanok, és a vizsgálat menetére nincsenek hatással. Az átvilágítás dokumentumok alapján, szakértők bevonásával zajlik, azt nyilatkozatok nem befolyásolják. Az MKIK elnöke kitart a tények teljes körű feltárása mellett, és ettől a személyét vagy a Kamarát érő megalapozatlan és nemtelen támadások sem tántorítják el.

Az alapkezelő működése folyamatos: az MKIK álláspontja szerint a döntéshozatalhoz, a képviselethez és az operatív működéshez szükséges szervezeti és aláírási rend az új vezérigazgató kinevezéséig is biztosított. Az MKIK és az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. együttműködik az MFB-vel, és haladéktalanul a bank rendelkezésére bocsátja a kért dokumentumokat, információkat és garanciákat.

A befektetési időszak négy hónapos meghosszabbításával elegendő idő állhat rendelkezésre a szerződéskötések és a finanszírozás lebonyolítására. Ezek tényleges ütemezését a forrás beérkezése és a kötelező ellenőrzések lezárása határozza meg; a teljesen előkészített ügyleteknél ezt követően rövid időn belül sor kerülhet a szerződéskötésre és a folyósításra.

Ősszel Békéscsabán, Miskolcon, Debrecenben, Szekszárdon, Budapesten és Székesfehérváron találkozhatnak a hazai kis- és középvállalkozások a régió meghatározó nagyvállalataival az Országos Kamarai Beszállítói Programban. A hiánypótló fórumsorozat közvetlen üzleti tárgyalásokat, piacbővítést és beszállítói felkészülést biztosít a résztvevő kkv-k számára.

A rendezvényekre elsősorban a jármű-, feldolgozó-, fém- és műanyag-, gép-, élelmiszer- és elektronikai ipar szereplőit várják, de más szektorok képviselői számára is nyitott a lehetőség. A résztvevők munkáját az üzleti partnerkeresésre specializálódott B2Match eseményszervező platform segíti, amely révén a vállalkozások már a személyes találkozók előtt felvehetik a kapcsolatot a nagyvállalatokkal és egymással. A rendezvényeket megelőző héten a beszállítók egyórás online felkészítésen vehetnek részt, ahol tapasztalt nagyvállalati beszerzőktől kaphatnak gyakorlati tanácsokat a sikeres tárgyalásokhoz.
A rendezvényekről, a résztvevő nagyvállalatokról, valamint a regisztráció feltételeiről az Országos Kamarai Beszállítói Program weboldalán, az mkik.hu/okbp oldalon érhető el további információ. Békéscsabára szeptember 22-én, Miskolcra október 14-én, Debrecenbe 20-án, Szekszárdra 21-én, Budapestre 22-én, Székesfehérvárra pedig 28-án látogat a rendezvény.
A Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezéseként indult, majd országos szintre emelt eseménysorozat őszi programjai a tavaszi rendezvények sikerére épül, akkor hét helyszínen 89 nagyvállalat és 1644 beszállító vett részt, és összesen 3273 üzleti tárgyalást folytattak le.
Az országos fórumsorozat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozásfejlesztési Projektjének részeként, Magyarország Kormányának támogatásával valósul meg.