Ablak-Zsiráf 50. kiadás
Zubreczki Dávid: Hogyan nézzünk várost?
A Pulszky család levelezése 1867–191
Szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér

Kilenc nő egy fedél alatt. Frederico García Lorca drámájának szintén főszereplője maga a helyszín, a címadó „Bernarda Alba háza”. Ez a valóságban is áll egy andalúziai faluban, szomszédja annak az épületnek, ahol maga a költő is lakott és ahol a művét ihlető élményeket megtapasztalta. Mennyi esély van a kitörésre a bezártságból? A darab most a szeptember közepi premier után Debrecenben, a Csokonai Színházban látható. Keresztes Attila rendezővel Nagy György András beszélgetett.

Ha Szabó Magda, akkor Debrecen – és ha ősz, akkor MagdaFeszt. A programsorozat eseményei már javában zajlanak a hajdú-bihari megyeszékhelyen. A részletekről először a főszervező Csokonai Színház igazgatóját, Vadász Dánielt hallják; majd helyettese Bocskor-Salló Lóránt arról beszél, hogy számos ingyenes – de regisztrációhoz kötött – program is várja az érdeklődőket. Juhász Anna irodalmár szavaiból pedig kiderül, hogy az írónőről elnevezett díj idén hazatér. A felvételeket a megnyitón készítette Mikos Ákos.

Varázskert, Szlovén Filmnapok, A Fővárosi Nagycirkusz zenekarának koncertje, Cservenka Edit kiállítása, bemutatók a Centrál Színházban, a Magyar Festészet Napja - október eleji, de évszaktól valójában független programokat Zsoldos Szilvia gyűjtésében!

Az Ablak-Zsiráf című képes gyermeklexikon első kiadása 1971-ben jelent meg, Mérei Ferenc és V. Binét Ágnes szerkesztésében. A legfrissebb, 50. kiadás a jelenkor szókincsének figyelembevételével készült, a szócikkek mellett pedig az illusztrációk is korhűbb formában jelennek meg a kiadványban, mely ezúttal is a Móra Kiadó gondozásában látott napvilágot. A felújított változatot Török Ágnes és Farkas Judit szerkesztette. A megújulás előzményeiről és a kötet változásairól Török Ágnessel Tóth Zsófia beszélget.

Izgalmasan rendhagyó építészeti könyvvel jelentkezett Zubreczki Dávid. A címe: „Hogyan nézzünk várost? – Utcai felfedezők kézikönyve”. A könyvben bevallottan nem szerepelnek konkrét épületismertetők és képek, és valójában pontos városnézési módszertant sem ismertet. Erről is beszélget a szerzővel Fazekas Gyöngyvér.

A Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár közösen adta ki A Pulszky család levelezése 1867–1911 című kötetét. Viskolcz Noémit, a Miskolci Egyetem Történettudományi Intézet egyetemi tanárát, a kötet egyik szerkesztőjét és Szentesi Edit művészettörténész-esztétát Fazekas Gyöngyvér kérdezte a könyvbemutató után.

Molnár C. Pál festőművész 1928-ban került ösztöndíjasként a Római Magyar Akadémiára. A római évek után sorozatosan kapott nagy egyházi megrendeléseket. Kőszegtől, Budapesten át Battonyáig országszerte sok templomban láthatók csodálatos szárnyas oltárképei. A szentek ábrázolásához szokatlanul merész és közvetlen stílusban nyúlt: emberközelbe hozta őket.
A fények éneke címmel Assisi Szent Ferenchez kapcsolódó műveiből nyílt kiállítás a Ráth Lépcső Galériában. A tárlat Molnár C. Pál Assisi Szent Ferenchez, a ferences rend alapítójához fűződő különleges kapcsolatára is rávilágít. A megnyitón Zsoldos Szilvia járt, ahol Berhidai Piuszt, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány tartományfőnökét, Buzás Kálmánt, a Ráth Lépcső Galéria tulajdonosát, kurátorát és Csillag Pétert, Molnár C. Pál unokáját kérte mikrofon elé.
A tárlat december 30-ig tekinthető meg a Clark Ádám téri galéria nyitvatartási idejében. (Fotó: MKR/ZsSz)

A Műcsarnok legújabb időszaki tárlatával a kortárs magyar kulturális plakátművészet egyik legmeghatározóbb, iskolateremtő alakja, Árendás József előtt tiszteleg. (Képeinken, fotó: MKR/TJA)
A Munkácsy-díjas művész nevéhez kötődik többek közt Fellini Országúton című klasszikusának filmplakátja, A hülyeség nem akadály című 1985-ös Xantus-film plakátja, továbbá a Ragtime, a Popeye, vagy éppen a Kojak Budapesten című alkotások számára készített grafika is.
A november 22-ig látogatható Plakátok és Rajzok című tárlatáról a megnyitón Garami Gréta művészettörténészt és a kiállító tervezőgrafikust kérdeztük.

Mai műsorunk végén is lesz Kultúrmorzsák rovat, s benne ezúttal is a közeljövő kulturális programkínálatából adunk hírválogatást.

Zenei szerkesztő: Szabó Ágnes

Szeptember 21-én, Gróf Széchenyi István 235. születésnapján a Széchenyi Társaság koszorúzást és emlékülést szervezett Budapesten. A megemlékezésen rangos kitüntetésben részesült többek között Andrási Attila Jászai Mari-díjas rendező és író, aki közel 25 éve alapította és vezeti azóta is a történelmi színdarabokat felvonultató Udvari Kamaraszínházat. A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében rendezett díjátadó után Szentimrei Kristóf kérte mikrofon elé Andrási Attilát, a fő beszédtéma pedig a magyar történelem hiteles bemutatása volt.

Az Ars Sacra programsorozat részeként szeptember 18-án a Winkler-kódex egyik különleges szövege, a Mária-siralom elevenedett meg az esztergomi Keresztény Múzeumban a Térszínház művészei, Szamosvári Gyöngyvér és Kovács István előadásában. De mit őriz számunkra ez a több évszázados kódex? Mit üzen a középkor Mária fájdalmáról, és hogyan szólhat mindez a mai emberhez? Az előadás kapcsán Kovács Éva Rebecca kérdezte a két színészt.
A Térszínház előadását a továbbiakban rendhagyó irodalomóra keretében iskolákba is elviszik, hogy a fiatalokhoz is közelebb kerülhessen ez a különleges magyar nyelvemlék és a középkori vallásos irodalom világa.

Egy ikonikus ecset, amely sorsokat és évtizedeket köt össze. Szeptember végén jelenik meg Rubin Eszter immár ötödik regénye a Kalligram Kiadó jóvoltából. A „Kvintett az idők végezetéig” című, mágikus realizmussal átszőtt szépirodalmi krimi három ember sorsát kapcsolja össze a festészet és a zene által inspirálva. Hogy pontosan mi adta ennek az alapját, először erről kérdezte a kulturális újságíróként és gasztronómusként is ténykedő szerzőt Szentimrei Kristóf.
Rubin Eszterrel és legújabb regényével október 3-án a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, valamint október 15-én Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon is találkozhatnak az érdeklődők.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Fotó: MS mester festményei az esztergomi Keresztény Múzeumban

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

1884-ben kaposvári delegáció járt a közoktatásügyi miniszternél, megköszönni, hogy a városi gimnázium 8 osztályossá bővült. A delegáció arra is megkérte a tárcavezetőt, hogy adjon ösztöndíjat a város szülöttének, aki a müncheni festészeti akadémián kezdte meg tanulmányait. Igazság szerint Rippl József - aki csak később vette fel a Rónai nevet – az említett középiskolában csak rajzból jeleskedett, aztán a fővárosban, mint gyógyszerésztanuló a Nemzeti Szállodában lakott. Későbbi karrierje közismert. A somogyi székhely adott otthont idén a Katolikus Társadalmi Napoknak. Ennek keretében kereste fel Fülöp Tamás a festő- és grafikusművész emlékét ápoló helyi múzeumot és beszélgetett Pozsgai Erika múzeumpedagógussal, az intézmény közönségkapcsolati munkatársával.

Kissé elfeledett tisztség egy templom esetében a "zenei igazgató", a "művészeti vezető", leginkább "karnagyot" mondanak helyette, ami azonban már nem fedi mindazt, ami egy ilyen széles körű megbízatással, vállalással jár. Hogyan látja mindezt egy az orgonaművész és -tanár, aki nem mellesleg a vízivárosi Szent Anna templomban lát el hasonló feladatokat? Balasi Barnabás Kövesdy Zsuzsannának mesélt hivatásáról.

Egyfajta szellemi emlékművet szeretett volna állítani a mohácsi csatának a „Mindig itt leszünk…” című musical szövegét és dalait is jegyző Szomor György. A művész, aki az egyik szereposztásban II. Ulászlót is alakítja, egyszerre szerette volna a kortársak és az utókor látásmódját visszaadni, és egyben azt üzenni, hogy egy nép a legnagyobb tragédiák ellenére is képes a megmaradásra. A beszélgetőtárs Ungvári Judit.

Esztergomi Keresztény Múzeum, Szombathelyi Modern Képtár, Kalocsai Érseki Kincstár – csak néhány azon hazai közgyűjtemények közül, melyek Bazsonyi Arany munkáit őrzik. Bazsonyi festészetében a magyar múlt történelmi eseményei, és a Biblia történetei a modern képalkotással kapcsolódnak össze. Különös látásmódú képi megfogalmazásai egyszerre szürreálisak, ugyanakkor a figuralitás sem áll tőle távol. Az 1928-ban Gyulajon született művész életét számos szenvedésteli esemény kísérte: miután családját kulákká nyilvánították, el kellett hagynia a főiskolát, miközben édesapját és öccsét is bebörtönözték. Ez a fájdalom visszatérően megjelenik alkotásaiban. Bazsonyi Arany munkáiból számos kiállítás nyílt hazánkban és külföldön is, műveinek nagyobb részét még életében Tolna megyének ajándékozta. Képzőművészeti munkássága mellett figyelemre méltó költői tevékenysége is, versei egy most nyíló időszaki kiállításban szintén helyet kaptak. A Törökbálinti Falumúzeumban látható tárlaton Hubert Ildikó irodalomtörténésszel és a kurátor Tüskés Anna művészettörténésszel beszélget Tóth Zsófia.

A középkor világát kevés dolog idézi fel olyan kézzelfoghatóan, mint az egykor élt emberek által hátrahagyott épített és tárgyi örökség. Az Eltűnt épületek hírmondói című állandó kiállítás, illetve az ehhez kapcsolódó időszaki tárlat ezek segítségével idézi fel Budapest középkori épített örökségét és szakrális tárgyi kultúráját. A bemutatott leleteken keresztül olyan templomok, kolostorok és más egyházi épületek története rajzolódik ki, amelyeknek ma már gyakran csak régészeti nyomai maradtak fenn. Takács Ágoston régész, muzeológus, a Középkori Kőtár gyűjteményvezetője és Terei György régész, muzeológus, a Középkori Főosztály vezetője mesél a középkori Buda, Pest és Óbuda nyomairól Fazekas Gyöngyvérnek.

Zenei szerkesztő: Szabó Ágnes

Nelio Biedermann Lázár című nemzetközi sikerkönyve egy magyar nemesi család több generáción átívelő történetét és hanyatlását meséli el a viharos 20. századi események hátterében egészen 1956-ig. A fiatal svájci író egy új generáció friss hangja, regénye egyszerre modern és időtlen. A mű mesterien teremt atmoszférát: a családi rezidencia, valamint az azt körülölelő, baljósan sötét, mesebeli erdő élénken kelnek életre az olvasó előtt, miközben a regény finoman kikacsint Gabriel García Márquez és Thomas Mann világára. Kozma Andrással, a Scolar Kiadó felelős szerkesztőjével és egyben a kötet szerkesztőjével Fülöp Tamás beszélget.

A nyári felújítás után szeptember elején újra megnyitotta kapuit a budapesti Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény. Az első emeletén található lakásmúzeum időutazásra hív. A csodálatos bútorokkal és a Róth-műhely alkotásaival berendezett szobák sajátos hangulatukkal egy tündöklő mester, egy hányattatott sorsú család és egy 20. századi élet történetébe vezetik vissza a látogatót. A földszinti és emeleti iparművészeti kiállítások pedig Róth Miksa műhelyének üvegművészetéből mutatnak be válogatást. Zsoldos Szilvia kalauza Kolocz Dóra, a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény szakmai vezetője és muzeológusa volt.

Műsorunk zárásaként Kultúrmorzsa rovatunkat hallhatják, amelyben a szeptemberi hónap hátralévő részére ajánl izgalmas programokat a szerkesztő, Szentimrei Kristóf.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Kép forrása: scolar.hu

Idén júniusban jelent meg Gallai Péter „Szállj fel magasra!” című első önálló, posztumusz válogatáslemeze, amely több mint négy évtized zenei örökségéből válogat. A 2019-ben elhunyt legendás zenész és dalszerző neve elválaszthatatlan a Piramisból és a Bikiniből is jól ismert szerzői munkásságától, de ez a lemez ennél jóval többet mutat meg belőle: a Nautilus éveitől a Piramis különböző korszakain át a Bikiniig és a Favágókig, valamint a Kováts Krisztával közös felvételekig.
De hogyan született meg egy olyan lemez gondolata, amely Gallai Péter szerzői és előadói életművéből állít össze egy különleges válogatást? Milyen emlékek, történetek és zenei anyagok kerültek elő a készítés során, és mit jelent mindez azok számára, akik személyesen is közel álltak Péterhez? Erről és még sok érdekes kérdésről beszélgetünk vendégeinkkel: Csáki Ritával, Gallai Dáviddal (Gallai Péter fiával), valamint Kovács Lászlóval, a Moiras Records tulajdonosával és a lemez kiadójával. Az interjút Kovács Éva Rebecca készítette.

Három rangos budapesti eseményen mutatkoznak be a Magyar Képzőművészeti Egyetem legígéretesebb hallgatói. Az idei jumpSTART programsorozat keretében több mint 120 alkotás lesz látható, amelyek nemcsak megtekinthetők, hanem meg is vásárolhatók, a művek értékesítéséből befolyó összeg pedig teljes egészében a hallgatókhoz kerül.
A több héten át tartó rendezvénysorozat október 6-án a Godot Art Expóval veszi kezdetét a Godot Kortárs Művészeti Intézetben, ezt követően pedig az Art Market Budapest nemzetközi kortárs művészeti vásáron, valamint az egyetem november 13-i hallgatói aukcióján is megtekinthetők lesznek a Képző hallgatóinak munkái. Dr. Dóczi Gergelyt, a Képzőművészeti Egyetem kancellárját Szentimrei Kristóf kérte mikrofon elé.

Műsorunk zárásaként Kultúrmorzsa rovatunkat hallhatják, amelyben ezúttal irodalmi és filmfesztivált, kiállítást, családi napot, valamint egy középkori hagyományőrző rendezvényt is a figyelmükbe ajánl a szerkesztő, Szentimrei Kristóf.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Idén júniusban jelent meg Gallai Péter „Szállj fel magasra!” című első önálló, posztumusz válogatáslemeze, amely több mint négy évtized zenei örökségéből válogat. A 2019-ben elhunyt legendás zenész és dalszerző neve elválaszthatatlan a Piramisból és a Bikiniből is jól ismert szerzői munkásságától, de ez a lemez ennél jóval többet mutat meg belőle: a Nautilus éveitől a Piramis különböző korszakain át a Bikiniig és a Favágókig, valamint a Kováts Krisztával közös felvételekig.
De hogyan született meg egy olyan lemez gondolata, amely Gallai Péter szerzői és előadói életművéből állít össze egy különleges válogatást? Milyen emlékek, történetek és zenei anyagok kerültek elő a készítés során, és mit jelent mindez azok számára, akik személyesen is közel álltak Péterhez? Erről és még sok érdekes kérdésről beszélgetünk vendégeinkkel: Csáki Ritával, Gallai Dáviddal (Gallai Péter fiával), valamint Kovács Lászlóval, a Moiras Records tulajdonosával és a lemez kiadójával. Az interjút Kovács Éva Rebecca készítette.

Három rangos budapesti eseményen mutatkoznak be a Magyar Képzőművészeti Egyetem legígéretesebb hallgatói. Az idei jumpSTART programsorozat keretében több mint 120 alkotás lesz látható, amelyek nemcsak megtekinthetők, hanem meg is vásárolhatók, a művek értékesítéséből befolyó összeg pedig teljes egészében a hallgatókhoz kerül.
A több héten át tartó rendezvénysorozat október 6-án a Godot Art Expóval veszi kezdetét a Godot Kortárs Művészeti Intézetben, ezt követően pedig az Art Market Budapest nemzetközi kortárs művészeti vásáron, valamint az egyetem november 13-i hallgatói aukcióján is megtekinthetők lesznek a Képző hallgatóinak munkái. Dr. Dóczi Gergelyt, a Képzőművészeti Egyetem kancellárját Szentimrei Kristóf kérte mikrofon elé.

Műsorunk zárásaként Kultúrmorzsa rovatunkat hallhatják, amelyben ezúttal irodalmi és filmfesztivált, kiállítást, családi napot, valamint egy középkori hagyományőrző rendezvényt is a figyelmükbe ajánl a szerkesztő, Szentimrei Kristóf.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona